Czink Melinda tavalyi eredményes játékának talán legfontosabb elemét veszítette el az utóbbi hónapokban, a győzelembe vetett hitét. A charleston-i zöldsalakos tornán már idei hetedik elsőkörös vereségét könyvelhette el Melinda, akit pár hónapja még a legelőkelőbb helyen álló magyar teniszezőként tartottak nyílván. (A Michaella Krajicsek elleni meccsről nem is érdemes sokat beszélni, elég annyi, hogy az összes fontos pontot a holland nyerte, Melinda 5:1-ről veszített rövidítést és 7:6 6:3-ra kapott ki.) Természetesen mi magyarok tudjuk a legjobban, hogy attól mert valakinek kijön egy jobb periódus (mondjuk fél év) még nem jelenti azt, hogy utána nem jön a már-már törvényszerű visszaesés. De ennek szerintem nem feltétlen kellene így lennie abban az esetben, ha a játékos a továbbiakban is megszakadna az edzéseken, a mentális felkészítésre pedig siker idején is legalább akkora szerep hárulna, mint amikor a vereségek jönnek. Szávay Áginál is azt figyelhető meg, hogy bár sokat javult mentális téren, sajnos még most sem tud megfelelően kezelni egy-két győzelmet és ha egy meccsen kijön a lépés, már top10-ről, top20-ról ábrándozik. Ahhoz, hogy az eredményes tenisznemzetek eredményeit meg tudjuk közelíteni a profi teniszben nem csupán pénzkérdés, szemléletváltozásra is szükség van a játékos sorsa iránt felelősséget vállaló emberek (edzők, menedzserek, családtagok) részéről.
Visszatérve Melindára, meglepő lenne, ha pont a salakpályás szezonban találna magára, de egész egyszerűen meg kell próbálni, ha nem szeretne még hátrébb kerülni a világranglistán. Hajrá!
Be kell jelentkezni a hozzászólás.